Kína szindróma
A HuMuSz egyik főkolomposát Kínában utaztatják a hulladékfeldolgozók, de jó neki. Be akarják neki bizonyítani, hogy teljesen rendben van, hogy a magyar hulladékot ott dolgozzák fel. Nem lesz könnyű. Szilágyi László blogja.
 
 
szombat
2006. 10. 21. 17:48
40 tonna szemét a Tienanmen téren

Peking főterén, a Tienanmen (Mennyei béke) téren a látogatók naponta 40 tonna szemetet hagynak, mióta vasárnap elkezdődött Kínában az egyhetes nemzeti ünnep - közölte szerdán az Új Kína állami hírügynökség.

A pekingi köztisztasági hivatal napi 24 órán át szállítja el a Tienanmen térről a szemetet: műanyag csomagaolóanyagot, ételdobozokat, italos palackokat, újságpapírt.

A 63 futballpálya méretű Tienanmen térre becslések szerint 1,45 millió kínai látogatott ki vasárnap, az ünnep első napján, és ugyanennyien lehettek hétfőn is. Sokan az éjszakát is ott töltötték. A tér folyamatos tisztításán 400 ember dolgozik.

(Független Hírügynökség)

hétfő
2006. 10. 02. 13:05
Olajfaló, rézlufi

Lassan csökken a kínai olajfaló étvágya

A világpiaci olajármozgást erõsen meghatározó kínai kõolajimport tovább csökken, jelezve a gazdaság hûtésére hozott intézkedések kezdeti hatását. A kínai olajszükséglet az elsõ nyolc hónapban…

Olvadás a fémpiacon - kipukkadt a réz lufi

…Kína anódrézimportja augusztusban 52,6 százalékkal, az elsõ nyolc hónapban 25,5 százalékkal kisebb volt, mint egy éve, közölték a kínai vámhatóságnál hétfõn. Az elsõ nyolc hónapban...
vasárnap
2006. 09. 24. 15:31
Hajózás, szállítás

Hong (kitaláljátok, melyik vagyok én és melyik Hong?) nálunk éldegél már vagy 10 éve. Kedves, vidám fickó, jól beszél magyarul „Mit csinálunk most, Hong?” - kérdeztük tőle, amikor már 2 órája ültünk a buszon. „Megyünk gyár.” - mondta vigyorogva. A sok kis próbálkozó közül Ő maradt meg stabilan, aki megszervezni a térség PET-hulladékának felvásárlását és szállítását (a Kínába bevitelhez ehhez speciális licenc kell, neki van ilyen). A hasznosító cégek itthon megrakják a konténereket PET-csipsz-szel, majd 40-80 forintért eladják Hong cégének kilóját. Kamionnal és vasúton szállítják a kikötőig. Leginkább Triesztben, de néha Constancában pakolják meg a hajót konténerekkel. Egyéb források szerint meg Hamburg felé megy a cucc. Kb. 1500 USD egy fuvar, amely akciós, tekintve hogy kb. 5000 USD az ára a Kínából induló szállításnak. De Kínának nagyon, de nagyon szüksége van az üres konténerekre, sőt az európai nyersanyaggal megrakott konténerekre...

Kínába 24-28 nap alatt ér a hajó. Boszporusz vagy Gibraltár, majd Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Indiai-óceán, és így tovább az útvonal. A távolság 20000 km felett lehet, aki pontosan kiméri, annak küldök egy kis PET-csipszet. Kínában Ningbo a cél, amiről én tudok. Az meg Sanghajtól van nem túl messzi. A Kínai nagy falat c. könyv szerint, nem tud a világ annyi konténerhajót építeni, ami Kínának elég lenne. Konténerből sincs elég, elsősorban azért mert nincs elég acél. Az acélt is szállítani kell Kínába – hajóval. A szállítási díjak keményen emelkednek, ahogy az üzemanyag is. A nyersolaj, az acél, a réz, stb. ára egyszerre emelkedik, mindez Kína hihetetlen nyersanyagéhsége miatt. A kínai kikötők zsúfoltak nagyon, előfordul, hogy 20 napig is vesztegelni kell a kirakodás előtt. Hong szerint, ha a szállítás ára 2000-2500 dollárra emelkedne, vége lenne a PET utaztatásának. Jaj lenne nekünk!

szombat
2006. 09. 23. 12:51
Szédítő

Ennyit építkeztek 10 év alatt a szorgalmas sanghajiak.

Úgy egyébként 1984-et írunk még mindig...

csütörtök
2006. 09. 21. 19:53
Nagy-nagy lépcső

Átverés!

Át kéne nevezni Kínai Nagy Lépcsőre a helyet.

A prospektusokban mindenhol azt a részt mutatják, ahol önfeledten lehet sétafikálni, ezzel szemben hihetetlen mennyiségű lépcsőről van szó. Felmentünk néhány bástyányit, de kilátásunk sem volt, hoyg egyszer felérük a tetejére. Még négy nap múlva is izomlázam volt. A harmadik  bástyánál nem volt Coca-Cola!

 A képen szerénységem és a lépcső.

Jéghegyek és konténerek

Hallottam egyszer, hogy sok konténer leesik a hajókról, és csak 9/10-ük látszik ki a tengerből, mint a jéghegyeknek. Egy kisebb hajó, ha ütközik egy ilyennel, annak meszeltek. Már erre szakosodott radarok is léteznek.

Ha már nem lesznek jéghegyek, maradnak a konténerek...

Első értékelés

Hát, PET-feldolgozást keveset láttunk, gyakorlatilag egy napig tartott a szakmai program, de ez a csapat nagyon vidám és emberileg nagyon szimpatikus volt, de tényleg.

Számomra az út legnagyobb eredménye, hogy (remélem) kölcsönösen megtanultuk: tudunk együttműködni, tudunk jó hangulatban egymással szót váltani, akkor is, ha vannak köztünk szakmai és/vagy filozófiai nézetkülönbségek. Egy civil aktivista nem feltétlenül riválisa egy gyűjtő vagy egy hasznosító cég képviselőjének, hanem akár partnere is lehetne. A különböző szektorok tevékenységei kiegészíthetik egymást, ha van egy közös cél.

Elégedett akkor lennék, ha az útitársaim (meghívóim) is ezt gondolnák, amikor értékelik az expedíciót.

Megfelelőségi nyilatkozat

Ha már felelősségről kevés szó esik, beszéljünk inkább a megfelelőségről. Az út bevezetőben emlegetett célja az volt, hogy igazolást nyerjen, hogy az európaival azonos sztenderdek szerint történik a feldolgozás Kínában.

A két gyártulajdonos simán aláírta a jól előkészített papírokat, és rányomta a népi demokratikus vörös pecsétet.

Az első telephely vezetője kérdésemre elmondta, hogy egyre komolyabbak a hatósági ellenőrzések, „akár kétszer is jöhetnek hetente”, és büntetnek, be is zárnak. A határértékek mértékéről és az európai és kínai határértékek viszonyáról nem sikerült kideríteni semmit. A magyar szabályozás szerint a magyar hasznosítónak kell igazolni a hasznosítás tényét és a megfelelő körülményeket.

Ezt most kipipálhatjuk?

Hol a termopulóver?

Hiába faggattuk a gyárosokat, hogy mi lesz ebből az anyagból. Annyit mondtak, hogy ez így ahogy van, megy Amerikába vagy Olaszországba, és plüssállatokat, párnát, stb. tömnek vele. De készítenek ebből fonalat, cérnát is? Elég bizonytalan válaszokat kaptunk.

Szóval nem láttuk meg, hogy készül a PET-zokni és a PET-pulóver, pedig minket ezzel etetnek évek óta. Más kérdés, hogy el tudja valaki képzelni, hogy Amerikában tömögetik a plüssállatokat, aztán Made in China felirattal forgalmazzák?

Persze, ne legyünk igazságtalanok, csak két vállalkozót láttunk a hatalmas Kínában.

Két gyár az ipari forradalom kezdetén

Nehéz szavakat találni arra, hogy mit láttunk ez első gyárban. Félhomály, kosz, bűz, szörnyű zaj, nagy forróság. Itt-ott félmeztelen melósok. A technológiai szennyvizet betonkádakban kezelgetik. Melyikőnk dolgozna ilyen körülmények között? Itthon engednék-e ezt a környezetvédelmi, munkabiztonsági, munkaegészségügyi hatóságok?

A második gyár korrekt volt. Ugyanaz a technológia, de nagyobb kapacitás, modernebb gépek, tisztább környezet. A szennyezett vizet is rendesen tisztítják és visszaforgatják. Ennél lejjebb nem szabadna adni!

Régebbiek | Végére »
 
 
Archívum
Jelen
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
Az összes »

Linkek
HuMuSz
KukaBúvár
RSS